Az epilepszia a világon az egyik legelterjedtebb agyműködési zavar
A Nemzetközi Epilepsziaellenes iroda (IBE) 1997 február 14-én hirdette meg az epilepsziával élők első világnapját.
Az epilepsziát az ókorban is ismertek, amit akkoriban „szent betegségnek" neveztek, mivel úgy vélték, hogy az istenek ajándéka, ezért az epilepsziás betegeket nagy tisztelet övezte. Régi magyar neve frász, nyavalyatörés, innen származik a „rátört a frász illetve rájött a nyavalya/nyavalyatörés" megbélyegzés is. Mára leginkább humoros célzattal használjuk. Hivatalos szakmeghatározás szerint az epilepszia olyan betegség, melyet legkevesebb két alkalommal előforduló, spontán jelentkező, más betegséghez nem köthető görcsroham határoz meg.
Kevesen tudják, hogy az epilepszia a világon az egyik legelterjedtebb agyműködési zavar, amely gyermek-, fiatalt- és felnőttkorban egyaránt előfordulhat. A görcsroham hátterében az idegsejtek kóros, intenzív kisülése áll, vagyis az agy elektromos túlműködése. Becslések szerint az élete során legkevesebb egy alkalommal epilepsziás rohamot átélt emberek száma hozzávetőleg százmillióra tehető.
Jellegzetessége, hogy az érintettek a roham ideje alatt történtekre egyáltalán nem emlékeznek. Kialakulásnak okai mögött többek között genetikai tényező, gyermekkori lázgörcs, erős trauma, fertőzés, agydaganat, alkohol/drogmegvonás állhat. A rohamok megjelenési formája különböző, megjelenése előtt tipikus tünetek jelentkeznek, mint a hangulatváltozás, nyugtalanság, fejfájás, rosszullét. Az erőteljesebb görcsrohamok során pedig végtagi rángások, szabálytalan légzés, eszméletvesztés, szájhabzás, egyes esetekben székelés vagy vizelés is előfordulhat. A rohamot néhány percig tartó mély alvás, izomfájdalom és fejfájás követik.
A rejtélyes betegség a kívülállókban félelmet vált ki, sok esetben előítéletekkel közelednek az érintetettek felé. Ennek következtében a legtöbben társadalmilag elszigetelődnek, depresszióba esnek és alacsony önértékeléstől szenvednek. Szerencsére napjaink korszerű kezelési módszereinek köszönhetően az epilepsziás betegek mintegy 80 százaléka tünetmentesen éli mindennapjait.
Az epilepszia a világon az egyik legelterjedtebb agyműködési zavar